Népszabadság • Varga Dóra • 2007. március 14.
Egyre nehezebb féken tartani a diákokat, eszköztelenek vagyunk velük szemben - hallani a pedagógusoktól egyre többször. De mi a véleményük a diákoknak az iskolai szabályrendszerekről? Másként gondolkodnak-e az alternatív, illetve a hagyományos iskolák diákjai?
„A tanárnak mindig igaza van.” „Senkit sem szabad bántani a gondolatai, vagy a tanulmányi eredményei miatt.” Két válasz két diáktól arra a kérdésre, mi a legfontosabb szabály, amit a csoportjában be kell tartania. Előbbi hagyományos, utóbbi alternatív iskolába jár.
A két válasz jól tükrözi a két iskolatípusra jellemző légkör közötti különbséget, amelynek feltérképezésére vállalkozott a Szabad Iskolákért Alapítvány Czike Bernadett vezetésével. Összesen 12 budapesti iskola, 274 nyolcadik osztályos diákjával töltettek ki névtelen kérdőíveket. Az iskolák felében a kötetlenebb, alternatív, másik felében hagyományos pedagógiai módszereket alkalmaznak (a hat-hat iskola párba állítható: hasonló a környék, illetve hasonló a diákok társadalmi háttere). Az adatokat Czike Bernadett nemrég megjelent, A pedagógusszerep változása című könyvében adta közre.
A diákok szabályokhoz való hozzáállását már a válaszok hangneme is jól mutatja. Az alternatív iskolák diákjai partnerként, elgondolkodva válaszoltak, a hagyományos iskolákba járók írásaiban viszont sok feszültség, frusztráció és agresszió jelent meg. Válaszaik sokszor durvák, ellenségesek.
Mindennek a kutatók szerint az lehet az oka, hogy az alternatív iskolákban több a közösen megbeszélt szabály, így nagyobb a lehetőség arra, hogy a csoport belső azonosulással viszonyuljon hozzájuk. A kutatás alapján nem igaz az a sztereotípia, hogy az alternatív iskolákban bármit lehet csinálni, nincs következménye. Sőt: a szabály megsértésének szankciója tíz százalékkal ritkábban marad el, mint a hagyományos iskolákban.
Az alternatív iskolákban a szabályok megszegését jóvátétellel is meg lehet váltani; a hagyományos iskolákban ez a nevelési elv ismeretlen. Nagyon magas viszont a szigorú, sokszor érthetetlen büntetések aránya. Kevés lehetőség adódik a konfliktusok megbeszélésére, és sok a készen kapott szabály.
Az alternatív iskolákban sokkal partneribb a tanár-diák viszony, így nem véletlen, hogy ezekben az intézményekben sokkal kedvezőbben ítélik meg tanáraikat a diákok. „A pedagógusokat érdekli, mi a véleményem” állítással például négy alternatív iskola majdnem mindegyik diákja egyetértett, három hagyományos és egy alternatív iskolában viszont a diákok úgy gondolják, hogy a tanárok nem foglalkoznak a véleményükkel.
Az alternatív iskolák diákjai igazságosabbnak is tartják tanáraikat. Ennek megítélése egyik iskolatípusban sem a kapott érdemjegytől függ elsősorban. A hagyományos iskolák diákjai a jegyeket igazságosnak érzik, teljesítményük értékelését azonban már kevésbé.
A tanár személyes szimpátiájának érvényesülését itt jobban sérelmezik; talán azért, mert a személyes kapcsolat nincs „legalizálva”. „A jegyeimet gyakran viselkedésemre kapom, és nem a teljesítményemre” állításra a legnagyobb arányban négy hagyományos iskola diákjai adtak igenlő választ, és a legkevésbé értettek egyet vele öt alternatív iskola tanulói. E markáns különbségnek magyarázata lehet, hogy az alternatív iskolákban lehetőségük van a tanároknak a viselkedés külön, szöveges értékelésére.
Az összes iskolára jellemző probléma viszont, hogy a pedagógusok nem igazán dicsérik a diákokat. A tanárok hajlamosabbak a hiányosságokra felhívni a figyelmet; azt természetesnek tartják, ha a diák tud valamit.
A kutatásból az is kiderült, hogy a diákok közérzete mindezek ellenére mindegyik iskolában jó, de nem a tanításért szeretik az iskolát. Mind a tizenkét iskolában nagyrészt unalmasnak tartják ugyanis az órákat, és nem írnak házi feladatot. A tanulási motiváció is alacsony mindegyik iskolában. Vagyis úgy tűnik, az iskola, legyen az akár alternatív, akár hagyományos, egyik legfőbb feladatát, a tanulás megszerettetését nem tudja ellátni.
Sorolj fel néhány szabályt, amit ebben a csoportban feltétlenül be kell tartanod!
Kérdések és válaszok a kutatásból
Alternatív iskola diákjai:
1. „Senkit sem szabad bántani a gondolatai vagy a tanulmányi eredményei miatt.”
2. „Pontos érkezés.”
3. „Nem szabad rongálni a suliban.”
Hagyományos iskola diákjai:
1. „A tanárnak mindig igaza van.”
2. „Tilos beszélgetni.”
3. „Óra elején felállni.”
Írd le, hogyan alakultak ki ezek a szabályok!
Alternatív iskola diákjai:
1. „Ez teljesen természetes, hogy így van.”
2. „Mivel csengő nincs, ezért mindenki saját maga figyel oda az óra kezdetére.”
3. „Amikor történt ilyen, paráztak a tanárok.”
Hagyományos iskola diákjai:
1. „Nem tudom.”
2. „Sokszor rám szóltak beszéd miatt.”
3. „Ez a tisztelet jele a tanárnak, hogy elkezdődött az óra, a legtöbb tanár megköveteli.”
Emlékszel-e, hogy te, vagy valaki megszegte valamelyiket. Ha igen, írd le mi történt. Mi lett a következménye?
Alternatív iskola diákjai:
1. „Többször volt olyan, hogy valakik pl. kiközösítettek valakit, ilyenkor leültek és megbeszélték a dolgot.”
2. „Pár perc után már igen haragos tud lenni a tanárnő. Otthoni fogalmazásokat ad, és figyelembe veszi az órai munka pontozásánál.”
3. „Páran az osztályból sokat rongálnak. Ritkán derül ki, hogy ki volt.”
Hagyományos iskola diákjai:
1. (Nem válaszolt.)
2. „Halkan suttogtam a padtársammal, és azt mondta a tanár, ha még egyszer előfordul, felelünk mindketten.”
3. „Ha valaki nem áll fel óra elején, a tanár rászól, hogy elkezdődött az óra, minden mást tegyen el, és csak az odatartozó dolgokkal foglalkozzon.”