Bemutatkozás
Czike Bernadett, alapító
Sokfelé dolgoztam és sok mindent csináltam, azonban mégis néhány szál mindig azonos bennük, (bennem):
Szeretek összeismertetni egymással hasonló gondolkodású embereket és szeretem inspirálni a közös munkánkat.
A pedagógia és pszichológia találkozási pontjai érdekelnek, különösen a pedagógus szerepe és a pedagógusképzés foglalkoztat. A pedagógiában vonzódom az alternativitáshoz, a személyközpontú megközelítéshez, röviden a normális iskolához.
Voltam óvónő, tanító és főiskolai tanár, de legfontosabb munkahelyem mindig is a Műhely volt és marad, ahol sok újat, izgalmasat találunk ki, és ahol együtt lehet alkotni és dolgozni olyan emberekkel, akik ugyanazt szeretnék - az emberek örömet adó együttműködésének elősegítését - csak különböző területeken.
Fehér Márta
1990-ben már gyakorlott tanárként léptem arra az útra, amin ma is haladok. Nyolc kollégámmal ekkor határoztuk el, hogy új iskolát alapítunk, olyat, ahova tanár és diák egyaránt szívesen jár. A Közgazdasági Politechnikumban azóta dolgozom különböző területeken: történelem és társadalomismeret tanárként, osztályfőnökként, munkacsoport-vezetőként, pedagógiai koordinátorként, pedagógiai, módszertani mentorként.
A Műhelyhez a kezdeti időszakban kapcsolódtam, részt vettem az alternatív pedagógiai módszerek terjesztésében, kutató- és szervezőmunkában, több tanártovábbképző kurzus programgazdája voltam. Megtapasztaltam, hogy érdemes változni és változtatni módszereken, tanárszerepen, a gyerekekkel való kapcsolatban. Hiszek a személy- (diák- és pedagógus-) központú pedagógiában és iskolában.
Földvári Csaba
Lassan két évtizede foglalkozom kommunikációval, annak különböző formáival a gyakorlatban. Korábban, pszichológusként, hivatalból érdeklődtem a gyermeknevelés, pedagógia iránt, manapság inkább csak papaként. Sok iskolába jártam, és kevés helyen éreztem magam jól. Hátha mással ez másképpen lesz.
Gádor Anna
Ötven éve minden szeptember elsején – leszámítva azt a hat évet, amit két gyerekemmel otthon töltöttem – elindultam valamilyen iskolába. Matematika tanárként tanítottam alsó- és felsőtagozatban, középiskolában. Pszichológusként oktató voltam a Tanítóképző Főiskolán, iskolapszichológus több iskolában. Vezettem személyiségformáló és esetmegbeszélő csoportokat iskolákban és azon kívül, különböző tréningeket és tanfolyamokat tartok. 1990 létrehoztuk az azóta is működő Rogers Személyközpontú Óvodát, Általános Iskolát és Középiskolát. A Műhelynek 1990, megalakulása óta tagja vagyok. Iskolaválasztási és életvezetési tanácsadást tartok szülőknek, pedagógusoknak és bárki másnak.
Galambos Rita
Közel két évtizede munkálkodom azon, hogy az iskola kellemesebb, hatékonyabb és szerethetőbb hely legyen. Tettem ezt általános iskolai francia tanárként, tankönyv és tananyag íróként, trénerként és több civil szervezet alapítójaként és vezetőjeként.
Amúgy pedig 13 évig egy amerikai felsőoktatási alapítvány magyarországi programigazgatója voltam, tanítottam a Budapesti Francia Intézetben, most a Debreceni Egyetem Szociálpolitika Tanszékén tanítok, járom az országot és az iskolákat, valamint vezetem a DIA nevű szervezetet, ahol azon dolgozunk, hogy a fiatalok szocializációjából Magyarországon se maradhasson ki az önkéntesség és a közösségi szerepvállalás.
Két lányom van, Fruzsi 15, Zsófi 19 éves, és természetesen nagyon büszke vagyok rájuk.
Kereszty Zsuzsa
Első négy iskolaévemet a Domokos Lászlóné alapította, reformpedagógiai elvek alapján működő Új Iskolában éltem át. Valószínűleg akkor dőlt el, hogy számomra az iskolázás nem oktatást, hanem a gyerek testi-lelki-szellemi növekedésének avatott támogatását jelenti. Csecsemőgondozóként, napközis, kollégiumi nevelőként, általános, középiskolai és főiskola tanárként, oktatásfejlesztőként (sőt annak idején ún. szakfelügyelőként is) elsősorban ez foglalkoztatott: hogyan lehet olyan a gyerekkel való kapcsolatunk, hogy ezt a szabad növekedést segítse, serkentse. A Műhely munkatársaként a differenciálásban és a kooperatív tanulásban is éppen ez, a kapcsolat minősége vonz, s az, hogyan lehetünk avatottabbak a gyerekkel való kapcsolatban.
Dr. Szeszler Anna
Az ISKOLA – öröm, élettér, kapcsolat, nyitottság, szabadság és felelősség, … sorolhatnám tovább, mi mindent is jelent számomra.
Pályámat a hetvenes évek elején tanítóként kezdtem, az akkor induló - saját tapasztalásra, gondolkodásra épülő - új matematika program kísérleti osztályát vezethettem. Meghatározó élmény volt, hiszen nem csupán a program volt különleges, hanem a helyszín is. Osztálytermünk az anyaiskola épületétől távol egy lakásban kapott helyett, amelyben évtizedekkel korábban neves reformpedagógiai irányzat működött. Igazi lehetőség volt annak megtapasztalására, hogyan lehet minél inkább az egyes gyerekek személyiségéhez igazodva tanítani, mi az igazán fontos az iskolában.
Pályám második évtizedét a pedagógusképzésben töltöttem, a neveléstudomány majd minden területét taníthattam. Az elmélet egyre szorosabban összekapcsolódott korábbi osztálytermi élményeimmel. Nagy érdeklődéssel vetettem bele magam a progresszív pedagógiák mélyebb megismerésébe Európában és azon kívül is. Más hasonló gondolkodású kollégákkal együtt kerestük a hazai megvalósítás tágabb lehetőségét. Az Országos Köznevelési Tanácsban 10 éven keresztül képviseltem az alternatív pedagógiai irányzatokat, és örömmel csatlakoztam a SZIA műhely kezdeményezéseihez is .
A pedagóguspályám harmadik évtizede alkalmat adott egy „saját iskola” alapítására. Aktív részese voltam az óvodától érettségiig minden életkort átfogó Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola előkészítésének, beindításának, majd annak vezetőjeként dolgoztam közel negyed évszázadon keresztül. Nemcsak tanítottam, hanem sokat tanultam is ezen évek alatt értékekről, gyerekről, családról, iskolaszervezésről, együttműködésről.
Ezekkel a tapasztalatokkal próbálok hozzájárulni a SZIA műhely csapatának tevékenységéhez.